Párátlanitás

A száraz otthonért

A háztartások 30-40%-ában gondot okoz a magas páratartalom, ami ártalmas hatással van a közérzetre, ill. az egészségi állapotra. Az asztmában szenvedő gyerekeknél légzési nehézségeket, fulladást idézhet elő, sőt még egészséges embereknél is asztmatikus tüneteket válthat ki. Megfigyelték, hogy frusztráció, szorongás, levertség, betegségtől való félelem alakulhat ki, de a reakcióidő csökkenését is eredményezheti a túlságosan páradús levegő. A pára elsősorban a nedves helyiségekben okoz gondot, de a téli időszakban az egész épületet érintheti a probléma. Asztmát, légúti megbetegedéseket okozhat, és táptalajt képez a penészgombáknak. Mindenütt arról hallunk, hogy minél jobb hőértékkel bíró nyílászáróval, a falazatot pedig a legvastagabb szigeteléssel beburkolt házat választunk, annál kedvezőbb rezsiköltséggel számolhatunk. Viszont keveset hallunk arról, hogy a túlszigetelésnek van legalább egy negatív velejárója: a pára nem tud megfelelően távozni, ezáltal folyamatosan lecsapódik, és a legrosszabb esetben penész képződik, amely bizony - azonkívül, hogy a ház állagát rontja - az egészségünkre is ártalmas. A penész spórák jellemzően a levegőben lebegve terjednek, felületeken megtelepszenek, és ha megfelelő körülményeket találnak, megkezdik élettevékenységüket. Ha egészséges emberi életfeltételeket akarunk teremteni, azok nem esnek egybe a penész ideális környezeti igényeivel. Mivel a nedves közeg az alapvető életfeltétele a penészedésnek, ezért ott képződik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a nedvességtartalom. Ha rövid ideig nedvesedik egy felület, akkor a páraképződés megszűntével a felület megszárad, és amennyiben fenntartható a száraz környezet nem képződik penész. Viszont ahol a penésznek kedvezőek a feltételek, ott az emberi egészség, és az épületszerkezetek veszélyben vannak. Két jellemző oka van a pára, illetve későbbiekben a penész kialakulásának: a fűtéskorszerűsítés és az egyre tökéletesebb szigetelések. Korábban a mindennapos túlfűtés (pl. cserépkályha) biztosította a falak kiszárítását, a tökéletlen szigetelések pedig természetes légáramlást hoztak létre a házon belül. A párásodási probléma jellemzően téli gond, és amennyiben a téli fűtés nem fokozható, akkor alacsonyabb páratartalmat kell megoldani gyakoribb szellőztetéssel vagy párátlanító használatával. Pára természetesen nem csak télen keletkezhet, párátlanításra van szükség pl. olyan helyeken, ahol értékes berendezési tárgyakat, bútorokat, műkincseket, festményeket, értékes könyveket tartunk. Komfortérzetünk növelése érdekében párátlanítót használhatunk lakásokban, irodahelyiségekben is, főképp az olyan helyeken, ahol az átlagosnál magasabb a páratartalom (pl. konyha, fürdőhelyiségek stb.). Használhatjuk a párátlanítót nedves pincék, raktárak és alagsori helyiségek dohos párás levegőjének páramentesítésre, illetve mosással és ruhatisztítással (vasalással, szárítással) foglalkozó cégek/vállalkozások helyiségeinek páramentesítésére. Beltéri uszodákban, gyógyfürdőkben, fürdőkben a párátlanító berendezés használata szinte elengedhetetlen, mert az itt keletkezett nagy mennyiségű pára a falakon és az üvegfelületeken csapódna le, előbb-utóbb tönkretéve ezzel a helyiséget és a nyílászárókat. A párátlanító berendezések a hűtve szárítás elvén működnek, azáltal, hogy a levegőben lévő nedvességtartalom a párátlanító berendezés hűtőkörén lecsapódik. A párátlanító gép tehát, nem más, mint egy egyszerű hűtőgép, aminek a hűtőkörén egy ventilátor keresztülszívja a helyiség levegőjét. A hűtőkörön átszívott levegőből a pára víz formájában kicsapódik, majd egy túlfolyás érzékékelővel felszerelt vízgyűjtő tartályba folyik. Fontos eleme a párátlanító gépeknek a túlfolyás érzékelő, hiszen ezen alkatrész hívatott megakadályozni a cseppvíz szétfolyását a gép belsejében, illetőleg a helyiségben. A párátlanító berendezés hűtőkörén átszívott és lehűlt levegőt a gépnek azonnal vissza kell fűteni, hisz ennek hiányában előbb-utóbb lehűlne a helyiség. A fűtést közvetlenül a hűtő hőcserélő mögé elhelyezett fűtőkörrel (kondenzátorral) biztosítják, amihez a kompresszor (hűtéskor keletkező) hőjét használják fel. A visszafűtés hatására a párátlanító gép által beszívott és kifújt levegő hőmérséklete közel egyforma. Egyes gépek a kondenzátoron felül rendelkezhetnek külön fűtőbetéttel, amely nem csak párátlanítja egy helyiség levegőjét, hanem egyúttal képes fűteni is azt.